Az oktatás célja, hogy minden fiatal felismerje magában az adottságait, és kihozza magából mindazt, amit csak tud.
A Magyarországon születő gyermekek személyisége, lelke, tudattalanja jelenti azt az emberi erőforrást, azt a felbecsülhetetlen emberi kincset, ami a természeti erőforrásoknál is hatalmasabb érték.
Ezt az értéket kell felismerni, felszínre hozni, és védeni, őrizni a tanároknak.
Ehhez olyan tanárokra van szükség, akik hisznek a gyermekekben, akik hisznek a fiatalokban.
A tanári hivatás célja elsősorban nem a társadalmi szabályok és normák megtanítása, hanem elsősorban és legelőször is, a fiatalokban rejlő hatalmas képességek felderítése, és támogatást adni abban, hogy ezek a képességek kifejeződhessenek, kifejlődhessenek.
Minden ember hatalmas, felbecsülhetetlen értékű benne levő kincsekkel születik a világra, és a társadalom felelőssége és feladata az, hogy ezeket a kincseket megóvja, és kivirágoztassa.
A kamaszkorú fiataloknak a dolgok 90-99%-ában igaza van, amit látnak, jól látják, amit kritizálnak, az valóban kritika tárgya kell, hogy legyen. A felnőtteknek feladata, hogy tanuljanak a kamaszok kritikáiból, meglássák benne az értéket, az iránymutatást; és hogy saját maguk betartsák azokat az elhatározásokat, amiket kamaszkorukban meghoztak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése